Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy 93 milliárd eurónyi fel nem használt Covid-helyreállítási alapot irányítson át a védelmi szektorba, miután az USA figyelmeztette, hogy visszavonhatja biztonsági támogatását a kontinensről - közölte a Financial Times.
Elérhető az EUYOU projekt harmadik kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy az Ön véleménye is átalakíthassa az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjét
Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.
Újabb kohéziós pénzek kiszabadítása helyett, végül 2024 végére Magyarország több mint 1,1 milliárd eurónyi uniós forrást veszíthet el, mivel a jogállamisági eljárások és a kondicionalitási mechanizmus keretében elrendelt zárolások továbbra is fennállnak. Az ország 2022 óta nem fér hozzá teljes kohéziós keretéhez, az Európai Bizottság feltételeinek teljesítése pedig akadozik. A kormány oktatási reformok és igazságügyi változtatások révén részben felszabadított forrásokat, de a tárgyalások azóta megrekedtek. Az Erasmus-ügy és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozása körüli viták tovább nehezítik a megállapodást. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2025-ben újabb eurómilliárdokat veszít el, miközben a helyreállítási alap forrásainak jogvesztője határideje is közelít.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához – közölte Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa miután találkozott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása a feltétele, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus-programba.
Az Európai Unió Tanácsának nagykövetei ma megállapodtak a RESTORE-javaslatról szóló tárgyalási álláspontban, amely a kohéziós alapok felhasználását könnyítené meg a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára. A javaslat célja, hogy a helyreállítási és újjáépítési folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá váljanak az érintett régiókban.
A magyar kormány október végén egy olyan salátatörvény-javaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a "Lex CEU" néven ismert felsőoktatási szabályozást. A döntés összhangban áll az Európai Unió Bíróságának 2020-as ítéletével, amely kimondta, hogy a törvény ellentétes az uniós joggal.
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
Az Európai Unió új költségvetési szabályozást vezet be, amely lehetővé teszi a kohéziós alapok jelentős részének védelmi célú átcsoportosítását. A háborús feszültségek és Donald Trump esetleges visszatérése az USA elnöki posztjára egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra, hogy megerősítse védelmi iparát és infrastruktúráját.
Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Az Európai Bizottság a tagállamok éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítéseit kívánja támogatni a legújabb intézkedéseivel: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024. szeptember 19-i lengyelországi látogatása során bejelentette, hogy három uniós rendelet módosítását javasolja, amelyek célja, hogy gyorsabb hozzáférést biztosítsanak az uniós forrásokhoz a katasztrófák utáni helyreállításhoz. Összesen 18 milliárd eurónyi forrást írányíthatnak a kohéziós alapokból az árvízsújtotta tagállamoknak, így Magyarországoknak is.
Sokan temették a programot, de végül felpörögtek az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tagállami kiutalásai. Idén augusztusig az RRF-források több mint 40%-át már kifizették, a folyamat jelentősen felgyorsult, és a program várhatóan 2026-ra akár 1,4%-kal is növelheti az unió GDP-jét. Magyarország egyre jobban aggódhat, mert még mindig nem fér hozzá a forrásokhoz, de már csak kevesebb mint két év maradt a program kifutásáig – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb beszámolójából.
Az operatív programokhoz képest Magyarországon a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb, pedig a direkt támogatások aránya folyamatosan nő, amelyek jelentősen erősíthetik a pályázó cégek versenyképességét - mondta Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. A közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte: e forrásokból 12-13 eurót hoznak el a hazai szereplők évente, míg az EU-átlag közel 60 euró.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Amerika eddig pozitív jeleket lát.
A másik 26 tagállam, valamint az EU-s intézmények közös állásfoglalást adnak ki.
Maximális nyomásgyakorlás jön.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
